A hiperaktív gyerek esetén fontos az azonnali megerősítés

Tanácsok hiperaktív serdülők szülei részére 3.

Folytatva Ranschburg Jenő: Nyugtalan gyerekek Hiperaktivitás és agresszió a serdülőkorban könyv alapján megkezdett sorozatunkat, amelyek a könyv megállapításait egészítjük ki saját gondolatokkal.

Hogy serdülő hiperaktív gyermekeikkel jobban kijöjjenek, és a serdülő fiatalt is az önálló, felnőtt életvitel felé tudják terelgetni 8 pontos ajánlásokat 2-2 részes cikkekben közöljük.

Előző cikkünket folytatjuk:

  1. A szülőnek válaszolnia kell!

    Ez a pont a következményekről és jutalmakról szól. Erről sokan sokfélét írnak.
    A legfontosabb, hogy nincsen egyetemesen működő büntetés, hanem minden az adott gyerektől, közös élményektől, a szülőktől, közös rendszertől függ.
    Ami viszont mindenkinél fontos, a hiperaktív serdülőknél pedig kimondottan, az a reagálás.
    Akár negatív, akár pozitív cselekedetről van szó, a szülőnek reagálni kell rá, és ha lehet, minél hamarabb az esemény után.
    A hiperaktív gyerekek figyelmi kapacitása miatt rövid ideig tudnak tetteikre emlékezni, így a késleltetett válasz, a késleltetett dicséret / büntetés hatástalan, mert nem fogja összekötni a két eseményt.
    Amire még érdemes figyelni, hogy a pozitív tetteket is reagálják le, folyamatos dicséretet és biztatást igényelnek a hiperaktív gyerekek.
    Egyrészt ez megerősíti őket, hogy tovább tegyenek a kívánt viselkedésért, másrészt önértékelésükben, önmagukról alkotott képükben erősödnek meg.

    A környezettől többnyire szidást kapnak, és nem sikeresek iskolai, közösségbeli életükben, így a kapott pozitív megjegyzések hatványozottan fontosak lesznek számukra.

    A szülő képes arra, hogy egyensúlyban tartsa a gyermek életkedvét, önértékelését a szabályok mellett is.

  2. A pozitívumokra kell koncentrálni!

    Az előző ponthoz kapcsolódóan fontos kihangsúlyozni, hogy a pozitív változásokat, erőfeszítéseket és erősségeket észre kell venni, ki kell hangosítani.
    Ebben egy fontos lépés, ha szülő arra ösztönzi a gyermeket, hogy megtalálja azt, amiben ő jó.

    Olyan környezetet, olyan elfoglaltságot szükséges találni, ahol a pozitív visszajelzések hitelesek, és megéli, ügyes valamiben.
    Ne a többiekhez hasonlítsák, hanem főképp saját magához!

    És érdemes az irreális elvárásokat kerülni, mert az csak kudarcélménnyel jár a gyereknek, feszültséget és ellentétet jelent szülő és gyermek között, majd kudarcélménnyé válik a szülőnek is.

Folytatjuk.

Standovár Sára írása

Javasoljuk korábbi cikkeinket is hasonló témában.