Miért kísérik tanulási zavarok az ADHD-t?

diszlexia

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar diagnosztizálhatóan ötéves kor körül észlelhető, bár korábban is észrevehetőek ráutaló jelek. A betegség nehezen felismerhető, becslések szerint a gyermekek 4-5%-a küzd az ADHD-val együtt jelentkező tanulási zavarral, azonban a figyelemzavart az átlagos intelligenciatesztek nem mutatják ki. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavaros gyermekek ugyanis az átlagos IQ-tesztek során a normál tartományban teljesítenek, speciális tesztek során azonban a vizuális-téri információfeldolgozási folyamatok gyengesége tapasztalható, ami olyan tanulási zavarok gyökere lehet, mint az olvasás, az írás vagy a számolás.

A diszlexia felismerése

A diszlexia nem más, mint az olvasási képtelenség, melynek hátterében számos tényező állhat. Az diszlexiának napjainkban rengeteg diagnosztizált típusa ismert, annak függvényében, hogy az olvasási zavart a kognitív rendszer mely részének sérülése okozza.

Az olvasási zavaroknak az orvosi szakirodalom négy tünetcsoportját ismeri. Az első az írás, valamint az olvasás területén a kezdetektől jelen levő problémák. Ezek közé tartozik az olvasás lassúsága, ami a tanulási folyamat előrehaladtával sem változik, de ilyen tünet a betűtévesztés, a betűk tükörképének olvasása vagy a szótévesztés, többszöri szóismétlés. Ezek a tünetek az olvasni tanulóknál, sőt az olvasni tudóknál is jelentkezhetnek, azonban sokkal ritkábbak. Szintén az első tünetcsoportba sorolható az olvasás és a szövegértés nem megfelelő kapcsolata: van, hogy a diszlexiások kiválóan olvasnak, de nem értenek belőle semmit, a másik eset azonban épp az ellenkezője, amikor hibásan olvasnak, de mindent tökéletesen megértenek.

A második csoportot alkotják azok a tünetek, melyek a beszéd területén jelentkeznek. A beszédfejlődés lassú és megkésett, az diszlexiás gyermekek gyakran beszédhibások, gyenge a szókincsük, ráadásul rövid, egyszerű mondatokat alkotnak csupán. Emellett szövegemlékezetük is feltűnően gyenge, ami hátráltatja őket a memoriterek, versek elsajátításában.

Külön tünetcsoportot alkotnak a magatartási zavarok, ami a diszlexiások közel 90%-át érinti, és alapját a folyamatos koncentrációs nehézségekből eredő, állandósult kimerültség képezi, így a tünetek közé sorolható az agresszivitás, a kompenzáció, a szorongás vagy a visszahúzódás.

A fenti három csoportba nem sorolható tünetek alkotják a negyedik kategóriát, amelybe olyan tünetek tartoznak, mint a fejletlen ritmusérzék, az ügyetlen finommozgások, a térben és időben való tájékozódás nehézsége.

Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia és az ADHD

A kutatások szerint az ADHD-s betegek esetében több mint 60%-os a komorbiditás, de az arány egyes feltételezések szerint akár 100%-os is lehet. Ez annyit tesz, hogy 10-ből 6 figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban szenvedőt biztosan érinti valamely kísérőbetegség, melyek közül érthető módon a leggyakoribbak a tanulási zavarok, mint a diszlexia, a diszgráfia vagy a diszkalkulia.

A legfrissebb adatok alapján a diszlexia és az ADHD komorbiditása 25% és 40% között helyezkedik el. Ez arra utal, hogy a két betegségnek közös neuropszichológiai háttere lehet. Emellett a molekuláris vizsgálatok is azt mutatják, hogy a tanulási zavarok, különösen pedig a diszlexia és az ADHD azonos genetikai háttérrel, azonos kromoszóma-rendellenességekkel jelentkeznek.

Az ADHD már 4-5 esztendős gyermekeknél biztosan megállapítható, éppen ezért már egészen kisgyermekkortól érdemes odafigyelni a kicsikre. Abban az esetben pedig, ha figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral diagnosztizált csemetét nevelünk, mindennél fontosabb, hogy az iskolakezdés időszakában fokozottan ügyeljünk az olvasási, szövegértési, írási és számolási készségekre.

Megjegyzendő, hogy az ADHD kezelése az esetek túlnyomó részében nem elegendő a vele járó tanulási zavarok kiküszöbölésére, ezért amennyiben az ADHD-val diagnosztizált gyermeknél bármilyen tanulási zavart észlelünk, jobb az óvatosság: a korai diagnózis mellett megfelelő kezeléssel a probléma kiküszöbölhető, de legalábbis a készségek nagymértékben fejleszthetőek.

Ismeri a betűket, mégis diszgráfiás?

Írástudás és írástudás között is elképesztően nagy különbségek lehetnek. Fontos tudni, hogy az, hogy valaki képes betűket formálni, még nem egyenlő az írástudással. Az, hogy valaki valóban tud írni, ott kezdődik, hogy képes hallás után leírni bármilyen szöveget, illetve a saját gondolatait is papírra tudja vetni.

Éppen ezért a diszgráfia nem teljesen egyenlő az írástudatlansággal. A diszgráfia azt jelenti, hogy az önálló írás, illetve a másolás, hallás utáni kézírás elképesztően lassú folyamat, ráadásul a végeredmény is kétséges. Jellemzői hasonlóak a diszlexiáéhoz: betűkeverés, betűk tükrözése, gondolatok papírra vetése.

Fontos azonban, hogy idejében felismerjük a diszgráfiát, ezért, különösen az ADHD-val diagnosztizált gyermekek esetében fordítsunk kiemelt figyelmet az írástanulási folyamatra is, hiszen ha időben felismerjük az ADHD mellett kialakuló diszgráfiát, a gyermeket könnyedén tehermentesíthetjük, így teljes értékű tagként vehet részt az iskolai oktatásban.

Diszlexia, diszgráfia témakörhöz kapcsolódó cikkeink: