Az napjainkban tény, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar és az autizmus komorbiditása magas, azonban a legfrissebb kutatások azt mutatták, hogy az ADHD-s gyermekek 18%-a, míg az ADHD-s és tanulási zavaros gyermekek 57%-a rendelkezik autisztikus vonásokkal, miközben nem minősül autistának.

Autizmus és figyelemzavar: eltérő tünetek, közös gyökerek

Napjaink kutatási eredményei szerint az autizmusnak és az ADHD-nak közös lehet az eredete, ami segíthet a jövőbeni speciális kezelési módszerek kidolgozásában.

A figyelemhiányos hiperaktív-zavart az Egyesült Államokban 1987-ben vette fel a betegségek sorába az Amerikai Pszichiátriai Társaság.
A figyelemzavart alapvetően a hetvenes években kutatták a legnagyobb érdeklődéssel, azonban még napjainkban sem lehet mindent tudni róla. Bizonyos az, hogy az ADHD komorbiditása igen magas, gyakran jelentkezik viselkedészavarokkal vagy autizmussal, illetve a diagnosztizált ADHD betegek 18%-ánál észlelhetőek autisztikus vonások.

ADHD felnőttkorra általában nyomtalanul elmúlik

Emellett elmondható az is, hogy az ADHD megfelelő kezelés mellett a kamaszkorra, illetve legkésőbb a felnőttkorra általában nyomtalanul elmúlik. Ezzel szemben a kísérőbetegségek többsége sajnos nem gyógyítható, egy részük kezelhető, más részük azonban maximum enyhíthető.

Utóbbi kategóriába tartoznak a tanulási zavarok, ahogyan ide sorolható az autizmus is.

Az esőemberek köztünk élnek

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, amely az anyaméhben, illetve bizonyos esetekben közvetlenül a születés után alakul ki, oka azonban mindmáig ismeretlen.
A tünetek súlyosságának függvényében több típusa létezik, azonban minden típus esetében a tünetek három területen jelentkeznek: szociális interakció, verbális kommunikáció, valamint az érdeklődés és viselkedés területén.

Napjainkban az autizmus három típusa ismert, valamint két igen súlyos, autizmus-szerű megbetegedést sorolnak még ebbe a kategóriába.
A gyermek fejlődése során a tünetek általában háromesztendős korban válnak azonosíthatóan markánssá, a leggyakoribb tünetek:

  • az érzelmi kötődés hiánya
  • a kommunikáció zavara
  • a ritmusos viselkedésismétlés

Az autizmus legenyhébb válfaja az Asperger-szindróma.

Az esetek 30-50%-ában fel sem ismernek. Fiúknál háromszor gyakrabban fordul elő, mint lányok esetében, és legfontosabb tünete a megszállottság: a gyermek egy téma megszállottjává és idővel szakértőjévé válik.
Bár a témáról sokat beszél, nincs szociális kapcsolatrendszere, rosszul tűri a szemkontaktust, arckifejezése és testbeszéde nehézkes.

A PDD-NOS, azaz a nem meghatározott átható fejlődési zavar lényegében az autizmus és az Asperger-szindróma között helyezkedik el, tüneteit tekintve.

Az autizmus ezzel szemben súlyos szociális, valamint nyelvi működési zavarral jelentkezik, fontos jellemzője a visszatérő ismétlődő viselkedés, ráadásul gyakran jár együtt mentális retardációval, illetve rohamokkal.

Az autizmus legsúlyosabb típusai

A fentiek mellett két további szindróma ismert, melyek azonban sokkal súlyosabbak és komolyabb életszínvonal-romláshoz vezetnek.

Rett-szindróma

A Rett-szindróma meglehetősen ritka, a gyermek 6-18 hónapos koráig rendben fejlődik, majd váratlanul és teljesen véletlenszerűen elveszíti minden korábban szerzett kommunikációs és koordinációs készségét.
A betegség kizárólag lányoknál fordul elő, a beteg fiúk még magzatkorban elhalnak.

A legsúlyosabb azonban az úgynevezett gyermekkori széthúzó zavar,

Ez esetben 2-4 év normál fejlődést követően az addig megszerzett szociális, nyelvi és szellemi képességek elvesznek, a gyermek teljesen visszafejlődik.
A betegség gyakran rohamokkal párosul.

Így ismerjük fel az autizmust!

Igaz ugyan, hogy az autizmus egyes típusai nehezen felismerhetőek, azonban a diagnózis nagymértékben megkönnyítheti a beteg életét. Éppen ezért érdemes odafigyelni az intő jelekre a kezdetektől, lehetőség szerint akár már a terhesség alatt is.

A szociális kapcsolatokban érzékelhető távolságtartás, illetve a megszokottól eltérő közeledési mód az autizmus jele lehet, éppúgy, mint a gyenge beszéd, a furcsa szóhasználat vagy a különös hanghordozás. Szintén autizmusra utalhatnak a játék során ismétlődő tevékenységek, vagy éppen a különös hobbik iránti fokozott és folyamatos érdeklődés. Gyanakodhatunk továbbá autizmusra a megszokotthoz való végtelen ragaszkodás esetén.

Autizmus diagnosztizálása játékosan?

2012-ben a Minnesotai Egyetem kutatói új diagnosztizálási módszer kidolgozásába fogtak. Ennek az új módszernek a lényege, hogy a gyermekek mozgását az óvodai csoportokban kamerákkal figyelik, így keresve a kóros mozgást: hiperaktivitást, illetve túlzottan behatárolt mozgást kutatnak. Emellett a kutatócsoport komoly hangsúlyt fektet a szemmozgás vizsgálatára is, mely utóbbi egyébként klasszikus diagnosztikai módszer.

Az autizmus már 2 hónapos korban felismerhető.

ADHD vagy autizmus?

Napjainkban egyre több információ mutat arra, hogy az autizmus, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tünetei sok esetben nagyon hasonlóak, így a betegségek könnyen összetéveszthetőek, illetve sokszor párhuzamosan jelen vannak.

Sajnálatos módon mivel a kettős diagnózist csupán a 2013 nyarán megjelent DSM-5 tette lehetővé, a két betegség párhuzamos előfordulásáról, illetve az egyéb kapcsolatokról egyelőre csupán kevés adat áll rendelkezésre, azonban az már ma is bizton állítható, hogy minden harmadik autista gyermeknek ADHD-ra utaló tünetei vannak, sőt, akár ADHD-s diagnózist is kaphatnának. Ezek a gyermekek még az átlagos autistákhoz képest is jelentős kognitív lemaradást mutatnak, és az átlagosnál is nehezebben képesek alkalmazkodni, amelyek folyományképpen valószínűsíthető, hogy más kezelési módokra is reagálnak pozitívan, mint az átlagos autisták.

Az autizmus témához kapcsolódó cikkek: